Éppen ezért én fontosnak tartom a szervezet ásványi anyag-, nyomelem ellátottságának megmérettetését és évszaknak, egészségügyi állapotnak megfelelő, célzott étrendkiegészítők fogyasztását az egészség megtartása, helyreállítása érdekében.

A bejegyzés elolvasása után Ön is elgondolkodhat azon, hogy hozzájut-e a szervezete a szükséges mennyiségű mikro-tápanyagokhoz!

Alig van már vitamin és ásványi anyag a mai élelmiszernövényekben

Döbbenetesen lecsökkent az élelmiszernövényeink tápanyagtartalma, mióta nagyüzemi mezőgazdaságban állítják elő azokat a kizsigerelt talajokból. Ehhez elég volt csupán néhány évtized.

Több tanulmány is született az elmúlt évtizedek kiterjedt kutatásai alapján, amelyek az élelmiszerek tápanyagtartalmának változását elemzik. A vizsgálatok pedig egyöntetűen azt mutatják, hogy rohamosan csökken a nap, mint nap fogyasztott élelmiszereink tápanyagtartalma.

Főként a vitaminok és ásványi anyagok mennyisége zuhan, de a fehérjék mennyisége is csökkenőben van.

Egy 2007-es amerikai tanulmány szerint a hagymákban és burgonyában már egyáltalán nincs A-vitamin, a húsok vastartalma kevesebb, mint hat évtized alatt a felére csökkent, a brokkoli kalcium tartalma a negyedére, egy alma C-vitamin tartalma pedig mindössze az egy százada a korábbinak. Más kutatások azt mutatták ki, hogy a zöldségek és gyümölcsök többségének fehérje-, kalcium-, foszfor-, vas-, B2- és C-vitamintartalma 5 és 40 százalék közti arányban csökkent 1950 és 2000 között.

A kutatók arra is igyekeztek választ találni, mitől csökkent ilyen mértékben az élelmiszerek tápanyagtartalma. Ehhez kapaszkodót adott, hogy egy 2004-es kutatásban fordított arányú összefüggést találtak a terméshozam és a tápanyagtartalom között, azaz minél nagyobb volt egy zöldség vagy gyümölcs terméshozama, annál kevesebb a tápanyagtartalma.

Köztudott, hogy a fejlődésük alapját jelentő fotoszintézis során a növények szén-dioxidból cukrokat állítanak elő. Mivel az ipari forradalom előtti mennyiségnek mára legalább a másféleszeresére nőtt a széndioxid-kibocsátás, ami folyamatosan nő, a növények is egyre több cukrot állítanak elő. Mindezt pedig más, hasznos tápanyagok rovására teszik.

A kibocsátáscsökkentés és a talajok regenerálása mellett két lehetőségünk van: a táplálékkiegészítők fogyasztása, illetve hogy elkerüljük az úgynevezett rejtett éhséget, ami nem kalória-, hanem mikrotápanyag-hiányt jelent.

A másik, ha még több zöldséget és gyümölcsöt eszünk, illetve ha ökológiai gazdálkodásból származó növényeket fogyasztunk, amelyek tápanyagcsökkenése kisebb lehet, mint nagyüzemieké. Sajnos mindkét alternatíva folyamatosan drágul. A szakértők emellett azt ajánlják, hogy minél több teljes kiőrlésű gabona, dió- és babféle kerüljön az étrendünkbe a sok keményítőt tartalmazó élelmiszerek helyett.

Forrás: thevip.hu/greendex.hu